A halál életkérdés

2020. augusztus 01. 06:30 - Magyar Hospice Alapítvány

Azt tapasztalom, hogy van egy nagyon komoly érzelmi és morális fék, ami arról szól, hogy meghalni nem szabad, sőt tilos.
Sosem szabad feladni, állandóan a gyógyulást kell akarnunk. Minden határon túl. Minden életkorban és bármely fizikai állapotban. Máskülönben a beteg vétkes lesz abban, hogy elhagyja a hozzátartozóját, vagy a hozzátartozó lesz vétkes abban, hogy nem vitte el még ilyen-olyan vizsgálatra, kezelésre, nem etette őt jobban vagy többet…
Emellett az utolsó pillanatig csak a pozitív dolgokról lehet beszélni, mert úgy érezzük, jóságosnak, kíméletesnek kell lennünk a haldoklóhoz, és ezért muszáj végig optimistának maradnunk. Pedig ez nem elég. Mert ha csak a pozitív dolgokról beszélünk, ha a borúsabb, súlyosabb, ijesztőbb mondatokat nem akarjuk meghallani és meghallgatni, akkor egyedül hagyjuk a másikat az ő szorongásaival és félelmeivel.” (dr. Biró Eszter)

img_9169.jpg

Egy héttel ezelőtt mutattuk be a nagyközönségnek A halál életkérdés című könyvet a Magvető Café-ban, amely a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg július elején. Az est háziasszonya, Szemere Kata újságíró a könyv szerzőivel, dr. Biró Eszter pszichológussal és Bérczes Tibor íróval beszélgetett.

Dr. Biró Eszter, alapítványunk pszichológusa 17 éve dolgozik daganatos betegekkel és hozzátartozóikkal. Egy éven át tartó beszélgetéseik során Bérczes Tibor író, műfordító képviselte az olvasót, a kíváncsi laikust, aki saját bevallása szerint ebből az alapállásból bátran kérdezett rá akár evidenciának tűnő „hülyeségekre” is.

Ennek köszönhetően a kötetben számos előítélet került elő és dőlt meg. Mint például az, hogy a hospice-betegek maradéktalanul tudják, mit is jelent a hospice, vagy az, hogy minden ember, aki valamilyen erős fájdalommal él, el is fogadja a javasolt fájdalomcsillapítást. A könyvben olvashatunk az úgynevezett asszisztált öngyilkosság és az eutanázia holland gyakorlatáról, és ezeknek a hospice ellátáshoz, alapelveihez fűződő viszonyáról elméleti, szakmai, filozófiai és gyakorlati szempontokat is körüljárva. Mindeközben nagyon személyes és nagyon emberi történeteken keresztül kerülünk közelebb az életük végén járó betegek és családtagjaik sokszínű dilemmáihoz, szép és fájdalmas élményeikhez.

img_9060.jpg

„A hiány mindenképpen fájni fog. Ez igaz. De az, hogy addig mi történik a beteggel és a hozzátartozóval, amíg ez a hiány bekövetkezik, vagy milyen emlékek, üzenetek maradnak meg később a szerettek számára, egyáltalán nem független attól, hogy mi történik a beteg életének utolsó időszakában.” (dr. Biró Eszter)

---

A könyv online megrendeléséhez kattintson ide: http://hospicehaz.hu/a-halal-eletkerdes-konyv/

Fotók: Bánszegi Rebeka. A képek a Magyar Hospice Alapítvány tulajdonát képezik, engedély nélküli felhasználásuk tilos.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hospicehaz.blog.hu/api/trackback/id/tr616086750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

colonel Tigh 2020.08.03. 09:51:08

A buddhistáknál teljesen mindennapi, hogy jó halált kívánnak egymásnak, kb annyira természetes mint azt mondani "minden jót". És nem kizárólag a buddhistákról van szó, úgy en bloc a keleti ember teljesen máshogy áll a halálhoz mint a nyugati. Szó szerint az életük része a halálra készülés, mert igazából az is, a halál az élet része ill. velejárója. A nyugati ember torz hozzáállása a halálhoz a tudathoz való viszonyából, ill. a materialista életszemléletből fakad.
süti beállítások módosítása