Sokfélék vagyunk. Mautner Zsófi gasztroblogger szerint a nők gondoskodók. Maráz Zsuzsi ultrafutó vallja: a nők erősek. Dobó Kata hiszi, hogy a nők elkötelezettek. Nőnapi Viselj nárciszt! kampányunk kapcsán olyan gondoskodó, erős, elkötelezett nőket mutatunk be blogunkon, akik a maguk módján mind kapcsolódnak a Magyar Hospice Alapítvány munkájához, tevékenységéhez. Mai bejegyzésünk az erőről szól.

Hogy mi az erő, azt sokan, sokféleképpen próbálták már definiálni. A fizika törvényei szerint például olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet. De ezt a sokrétű, többjelentésű szót nem érdemes pusztán a reál gondolkodás megfogható, tankönyvszagú definíciója szerint értelmezni, hiszen a valóban fontos kérdések néha kevésbé egyértelműek és megfoghatók.

Kedves betegünk, a nemrégiben elhunyt Kati története jutott eszünkbe, aki bölcs volt, hiteles és nagyon erős. Utolsó évében pszichológusa segítségével rengeteget dolgozott lelki egyensúlyáért, élete megértéséért. Fájdalmas kérdéseket tett fel magának, és a válaszok segítettek jobb mederbe terelni az életét, míg utolsó hónapjaiban már azt érezte, hogy „most minden olyan, amilyennek mindig is lennie kellett volna”. Mikor testi állapota rosszabbra fordult, otthonápolási szolgálatunk gondoskodott róla, később fekvőbeteg osztályunkra került. Fájdalmai enyhültek, szeme mosolygós, derűs volt. De már nem akart beszélgetni – családtagokkal, pszichológussal sem. Örült, ha férje mellette volt, de szólni hozzá sem szólt szinte semmit. A kérdésre, hogy miért hallgat, azt felelte:

Már megbeszéltem, megkérdeztem, elmondtam mindent, ami fontos. Most már jó, csak így lenni, nem csinálni semmit, csak lenni.”

Amikor megkérdeztük tőle, mit kívánhatunk neki búcsúzóul, meleg mosollyal adott válasza így hangzott: „Én már csak azt szeretném, hogy békésen vonatkozhassak el ettől a világtól…”

Kati egy este mellette lévő férje, valamint a halotti epikrízis tanúsága szerint „békésen elaludt”. Erős volt.

 ---

Amikor a számunkra egyértelműen erős Maráz Zsuzsi ultrafutót arra kértük, mondja el nekünk, mit gondol a saját erejéről, sorai mentén ismét megbizonyosodtunk arról, hogy az erőt nem pusztán definiálni nehéz, de olykor önmagunkban felfedezni is nehéz feladat: „Mindig azt gondoltam magamról, hogy nem vagyok egy erős nő, hiszen nem tettem gyermekkoromban és fiatal felnőtt koromban semmi féle erőfeszítéseket azért, hogy jobb legyek valamiben. Engem a futás, pontosabban az ultrafutás változtatott meg, vagyis ez a tevékenység hozta ki belőlem azt az énemet, hogy minél nehezebb a feladat, annál nagyobb erőket vagyok képes megmozgatni a kitűzött célért. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi elszántság, kitartás és erő szunnyad bennem.”

Idén nőnapkor egy-egy nárcisz kitűzővel is meglepi szeretteit.
Támogasd Te is a gyógyíthatatlan daganatos betegek ápolását: ajándékozz 20 perc gondoskodást a reményt és a rák elleni küzdelmet szimbolizáló nárcisz kitűzővel nőnap alkalmából.

 http://viseljnarciszt.hospicehaz.hu/

A kép a Runner's World Magyarország és a Magyar Hospice Alapítvány tulajdona, engedély nélküli felhasználása tilos.